Fantin és világa

Régi értékek mai köntösben, új szerepben

 

  Én csak sejtettem 14 éven keresztül, hogy mit rejt az a nagy ruhásszekrény.

Pedig igazából bármikor belenézhettem volna, hiszen a mi lakrészünkben volt, kéthetente még a port is letöröltem a tetejéről.

Aztán egyszer csak az enyém lett.  🙁  A szekrény is, és az is, ami benne volt. Nem kellett szólni senkinek, hogy “gyere, osszuk szét, fele tied, fele enyém”.

 De a tartalma felülmúlta a várakozásomat. Igazából egy rakás méterárura számítottam, amiből a békés kommunizmus idején mindenki jól bespájzolt, kellett, nem kellett, vettek az emberek bármit, ami kapható volt, valahová tenni kellett a megkeresett pénzt.  Ha új áru jött az üzletbe, sorba álltak, gyakran azt sem tudták, miért. Még ők jártak jobban, mert aki a postára(bankba) tette a pénzét, annak az összes elúszott, évtizedek megtakarítása, házra, autóra, közös életkezdésre összespórolt rubelek, nem százas, de ezres nagyságrendben, és az nem volt kis összeg akkor, amikor 100 rubel volt egy havi fizetés, valamikor a hetvenes-nyolcvanas évek Szovjetuniójában.

 De a szekrény nem méteres anyagokkal volt megrakva. Alul néhány kabátot találtam, amit így kíméltek, hogy soha nem viseltek, igazából azért, mert nem volt már hová felvenni.  A szekrény felső polca rejtette az igazi kincseket.

 Házi szőttesek. Kendervászon kendők.  Szedettcsíkos konyharuhák. Azsúrozott terítő.

Egy igazi 50-es évekbeli staférung megkímélt darabjai.    Soha, soha használatban nem láttam őket.

 Kétféle színben találtam kézimunkákat: hófehér és natúr színben. Azt magam is megállapítottam,  hogy nem lenvászon, attól érdesebb, durvább anyagok voltak.  Néhányat összeszedtem és elvittem keresztanyámhoz (aki igazából a férjem keresztanyja, de házasságkötésünk közös tulajdonná tette  🙂 ),  mesélje el, miből és hogyan készültek ezek.

 És megtudtam, hogy kenderből. Amikor ők még fiatalok voltak, termesztettek kendert, amit megmunkáltak, majd megszőttek.  Akkor már kezdett derengeni, mintha magam is hallottam volna gyerekkoromban történeteket tilókról, fonókról, gerebenről.  Miközben beszélgettünk, odajött az egyik idős szomszéd, mondta, hogy neki is voltak ilyen kézimunkái, de  a fiatalok már mindet eltékozolták, talán van még egy belőle- a macska alatt(!).

 Valahol magam is éreztem, hogy az itteni emberek ebben már nem igazán látnak értéket. Itt kb. 20 éve tart az a folyamat, amikor száműznek a lakásból minden kézzel készített dolgot: rongyszőnyegeket, hímzett díszpárnákat, horgolt terítőket. Mi az értékes ezek helyett? A bolti szőnyeg, szintetikus dekoranyagból készült díszpárna, kínai riselt terítő. Igaz, mintha most kezdene kicsit fordulni a kocka, halványan már látom az érdeklődés jeleit a kézműves termékek iránt is.

 Ezért gondoltam úgy, hogy átalakítok néhány darabot és legyen azé, aki értékelni tudja, szereti az ilyesmit.

  Természetesen egyből párnát akartam készíteni a feláldozott darabokból. Igyekeztem megőrizni az eredeti kézimunkát, ezért a díszpárnák úgy készültek, hogy semmit nem vágtam, sem bontottam a kendőből, csak két oldalt összevarrtam. 1-1 kendő 3 párnalapnyi nagyságú volt, így az eleje tulajdonképpen két rétegű lett, de azt hiszem, ez csak növelte az értékét.

kendervászon díszpárna

kendervászon díszpárna

kendervászon díszpárna

 

 Az egyikből, a beregi rózsásból,  kenyérzsák  készült

kendervászon kenyérzsák

  A hófehér anyagú kézimunkákból néhány  sajnos megsárgult a tűréseknél, (nem is csoda az évtizedek alatt) és a mosás sem segített rajta. Azokat a részeket muszáj volt kivágnom.

Így született ez a borzsák is, és ez a nesszeszer, még azt a 15 cm hímzést sem volt szívem kidobni. Mit beszélek? Nem hímzés az, hanem szövés, a mintát még szövés közben dolgozták bele,  gyakorlatilag lehetetlen kibontani az anyagból.

borzsák

Csupán két darab kézimunkát voltam hajlandó  a megsárgult részek miatt szétvágni. Nekem megsárgult csíkkal is kedvesek. De igyekeztem a szétvágottak minden épen maradt anyagdarabkájának hasznos feladatot kitalálni.

 Így lett néhány zsákocskám is. A minta nélküli részeket már magam készítette keresztszemes hímzéssel dekoráltam:

zsákok aromaterápiához

 

 levendulazsákok

 

gyógynövényes zsákocskák

 

 Ez a díszpárna pedig egy kötényből készült:

kötényből párna

 

 Minden bemutatott kézimunka megtalálta gondos gazdáját.  A kapott visszajelzések megerősítettek abban, hogy jó helyen lesznek, értékelik, vigyáznak rájuk.

 

Ha tetszett a bejegyzés, és a többiről sem szeretnél lemaradni, csatlakozz  facebook-oldalamhoz vagy az oldalsávban hírlevélre is feliratkozhatsz.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!